Termékajánló
Hírek
2019.04.03 9:38
2019.04.02 9:56
2019.03.29 8:02
2019.03.21 19:07
2019.03.21 19:05
2019.03.11 20:41
2019.03.08 9:30
2019.03.08 9:21
2019.03.08 9:20
2019.03.08 9:17
2018.10.29 16:15
2018.10.24 16:11
2018.10.24 16:10
2018.10.22 13:05
Fizetési megoldás
Hírlevél
Szavazás
Tetszik Önnek az új webshopunk?
Igen
Nem
A régi jobb volt
NAGYON szuper lett
Látogató számláló
0
0
2
9
6
9
0
Facebook oldalunk
Házhozszállítás

Olcsó.hu

Az olcso.hu partnere a(z) bodomeheszet.hu
Jooble

jooble

Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

Hírek

2019.03.08 9:30
Méhkaptár

Boczonádi Szabó Imre 1913-ban ismertette a szakmával a nagy Boczonádi (NB) keretméretű vándorkaptárját, ami a bemutatásától számított 70 év elteltével hazánkban messze a legnépszerűbb, legnagyobb számban használt kaptárrá vált (kb. 80%-a a méhészeknek ezt használta). A 80-as évektől - a rakodókaptárak térhódítása miatt - kicsit csökken a számuk, de vállalható az a kijelentés, miszerint még napjainkban is a legelterjedtebb kaptártípus.

 

Boczonádi Szabó Imre a XX. század magyar kaptárkérdésének legmeghatározóbb személyisége. Tudni kell, hogy olyan korban kezdte szakmai elveit hirdetni, amikor azokkal teljesen ellentétes „közszemlélet" uralkodott a szakmában. Éppen 50 évvel azután, hogy az első keretes kaptárt bemutatta hazánkban Kövesdi Szarka Sándor, 20 évvel azután, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) az ún. Országos háromkeretsoros, hátsókezelésű, 24x18,5 cm keretméretű kaptárt fogadja el terjesztésre, Boczonádi közzéteszi híres 7 pontját, amely tézisek az alapját alkotják meghirdetett kaptárreformjának:
1. Erőteljes családok rajzási hajlam nélkül.
2. Sok méz kevés munka árán.
3. A természetes rajzások beszüntetése kényszereszközök nélkül.
4. A Hannemann-féle rács, válasz- és minden egyéb rekeszdeszka nélkülözhetősége.
5. A jól petéző anyák legnagyobb mérvű kihasználása a fő-hordás idején.
6. Olyan intézkedés, mely által az anya nélküli legerősebb családok is csupán meganyásodásra, tehát egyetlen új anya nevelésére törekedjenek, hogy így fölöslegessé váljék a számfeletti anyabölcsők keresése, lebontása.
7. Alkalmazhassuk egyenlő előnnyel mindenféle keretes kaptárban.

E tézisek kihirdetése után közel 20 évvel, 1913-ban ismertette először a 24 keretes, 42x36 cm keret-külméretű vándorkaptárját. Kevesen tudják, hogy először, 1902-ben állókaptárját mutatta be, később tért át a fekvőkaptárra. Miután Sőtér Kálmán, a kor egyik legnagyobb, leghíresebb szakembere is Boczonádi elvei mellé áll, sőt, még nagyobb keretméretet is el tudott volna képzelni a „forradalmian új" fekvőkaptárba, megindul az addigi kiskeretes méhészkedésről az átállás a nagykeretesre. Mivel Boczonádi nem ápolt jó viszonyt az OMME-vel, ezért nem keresték egymás kapcsolatát, nem dolgoztak együtt. Ennek eredménye, hogy az OMME, látva, hogy igyekezetük, szakmai útmutatásuk, a kiskeretes kaptárak propagálása ellenére, egyre népszerűbbek a nagykeretes kaptárak, módosította a terjesztésre legalkalmasabb kaptár- és kerettípusát: a 48x37 cm-re, ami nem más, mint 4 kis Országos keret ötvözete. Kilenc évvel később sem az NB keretet, hanem még mindig a „Boczonádi-ellenállás" jegyében, a Hunor (42x27 cm) kaptárt ajánlja mind az OMME, mind a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a méhésztársadalomnak. Az első „enyhülésre" 31 évvel a kaptár bevezetése után, 1944-ben kerül sor, amikor is az OMME javaslatára a FM az NB fekvőkaptárt ajánlja (a Hunor + 9 cm-es fiók és az NB állókaptár + félfiók mellett).

Boczonádi kaptárának sikere többrétű, a teljesség igénye nélkül nézzük előnyeit, amelyek különösen a már említett kisméretű kaptárak hátrányait küszöbölte ki anno. Bőven van hely a fészekben és a méztérben egyaránt, biztonságos benne a telelés, hiszen a méhek akár léputca-váltás nélkül is áttelelnek. Egész évben nagy, népes család tartható benne, így a telelésbe is népes család indítható el, amely tavasszal kevés beavatkozással, gyorsan fejlődik fel termelővé. Az akác maximális kihasználására tökéletes. Könnyen szállítható, igazi vándorkaptár. Boczonádi a bakhátas rostaszövetes keretfedő használatával teljesen újat alkotott, hiszen előtte nem volt, ezzel a kaptáralkatrésszel kialakított menekülőtér egyik kaptárban sem. A már korábban használatos állórendszerű kaptáraknál, egyszerű szellőzéssel oldották meg a légellátottságot vándorláskor (azaz volt rostaszövet, de nem bakhátas), de a múlt század elején - még főleg a német példa alapján - sok épített méhes volt, hátsókezelésű kaptárakkal (főleg kis Országos vagy Neiszer kerettel). Így nyilatkozott Boczonádi találmányáról, a bakhátas rosta-szövetes keretfedőről: „Ezzel a berendezéssel oly bőséges levegőhöz juttatjuk a méheket, hogy azokat a nyári hőségben 300-400 kilométer távolságra is veszély nélkül szállíthatjuk." Az évek múlásával, a hazai méhészek télen is igyekeztek kihasználni a menekülőteret és a téli takarást helyezték el benne. Mára a legtöbb méhészetben bevett szokás a menekülőteret telerakni ősszel cukros zsákokkal, újsággal, rongyokkal, nád- vagy gyékénypárnával. Gondolt erre vagy sem Boczonádi, ki tudja, mindenesetre alaposan foglalkozott a teleléssel, sok-sok kísérletet végzett és 1926-ban leírta: „Legcélszerűbb a szabadban telelő méheket a téli hónapokban takaratlanul hagyni (hideg telelés). Semmi értelme sincsen a kételkedésnek: hagyd nyitva a kijárót telelőre egész terjedelmében és egyetlen réteg papírt se tégy a rostaszövetre".

Kuriózum volt a felső kijáró alkalmazása is, amiről így vallott Boczonádi: „Számtalan és sokoldalú kísérletezés eredményeként kimondhatjuk, hogy a fészket csak úgy rögzíthetjük a kijárónyíláshoz, ha ezt a lakás felső részén alkalmazzuk. Sőt, csak úgy lesz tökéletes, illetve könnyű az önvédelem, ha a lépek éleikkel állnak a kijárónyílás felé, vagyis ha a léputcák a kijárónyílásba irányulnak."
A 100 éve ismertetett 24 darab 42 cm széles keretet magába foglaló kaptár kisebb-nagyobb változtatások ellenére alapvetően ma is olyan, mint azt Boczonádi Szabó Imre megalkotta. A kaptár hosszát előszeretettel változtatták a méhészek, a legrövidebb elterjedt fekvőkaptár 15 keretes lett. Máig nem tisztázott, hogy mekkora, hány keretes NB a legjobb, de egy dologban mindegyik fekvőkaptár nagyszerű: egy füstölő és egy kaptárvas elegendő (kis túlzással) a sikeres méhészkedéshez. Tökéletes kaptár a méhészkedés „tudományának" elsajátításához, a méhek életének megtanulásához. Ebben a típusban okozhat a méhek életében a legkevesebb kárt egy kezdő méhész. De itt is igaz, hogy csak az idejében elvégzett beavatkozás, munka mellett lesz jövedelmező a méhészkedés. Viszont ezek a beavatkozások (fészekbővítés, anyakorlátozás, stb.) egyszerűek, már mások által kitalált sémák, bevált módszerek, csak alkalmazni kell azokat.

A legkisebb beruházást igénylő méhészkedési forma a fekvőkaptáras - igaz, a legmunkaigényesebb, időrablóbb is. A 70-es években ebből a kaptár- és kerettípusból alakították ki haladó méhészek a napjainkban legelterjedtebb hazai rakodókaptárt, az alacsonykeretes rakodót, vagy más néven, 1/2 NB-t.
Miért éppen ezt, a 42x36 cm keret-külméretet választotta Boczonádi? Válaszoljon ő maga: „Teljes bizonyossággal a legnagyobb méretű keret volna a legelőnyösebb a méheknek. Vagyis jobb volna 100x100 cm-es, mint az 50x50 cm méretű. A kezelés lehetősége azonban útját állja a keretek ily módon való nagyobbításának. Meg kell tehát elégednünk azzal a nagysággal, amit a kaptárból megerőltetés nélkül kiemelhetünk, megfordíthatunk, szemlélhetünk, vizsgálhatunk, lesöpörhetünk és pergethetünk; vagyis amit minden körülmények között kezelhetünk. Ilyen az általunk forgalomba hozott s már jól ismert NB-keret". Anno ő és nagy tudású méhésztársai tehát arra a kérdésre keresték a választ, hogy „mi a legelőnyösebb a méheknek". Ma, folyamatosan csökken a fekvőkaptárt használó méhészek száma, talán azért, mert mi, a mai kor méhészei pedig arra a kérdésre keressük a választ, hogy „mi a legelőnyösebb a méhész számára". A hazai méhésztársadalom egységes válasza még sokáig várat magára, de egyben biztosan egyetértünk: az elmúlt és az elkövetkezendő 100 év hazai méhészeti gyakorlatára, használt eszközeinkre senki sem volt és nem lesz akkora hatással, mint Boczonádi Szabó Imre.

Webáruház készítés