Csütörtökön az Európai Parlament állásfoglalásában kiállt amellett, hogy az EU és tagállamai tiltsák be a méhgyilkos neonikotinoid rovarölő szereket, és fektessenek többet a méhek védelmébe – közölte a Greenpeace Magyarország.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közölte a témában 2013 óta összegyűlt kutatási eredményeket, melyek egyértelműen alátámasztják: az említett vegyszerek károsítják a méheket. Ugyancsak ezen a héten hozta nyilvánosságra egy nemzetközi kutatócsoport azt az átfogó vizsgálatát, amely bemutatja: a méhgyilkos neontikotinoidok kiválthatóak döntően vegyszermentes védekezési módokkal, gazdasági károk nélkül.
Az uniós tagállamok mindezen ajánlások, információk birtokában március 24-én szavazhatnak a vegyszerek végső sorsáról.
Uniós szinten kell intézkedni
A ma elfogadott jelentést egyébként a fideszes Erdős Norbert EP-képviselő jegyzi, a sajtóban „Mézjelentésként” terjedt el, és kimondja:
- uniós szintű terv kell a méhpusztulások megállítására;
- be kell tiltani azon növényvédő szereket, köztük a neonikotinoid rovarölőket, melyek károsítják a méhek egészségét.
Kiválthatók
A Európai Parlament a jelentés elfogadásával csak ajánlást fogalmazott meg. A három méhgyilkos neonikotinoid (imidakloprid, tiametoxám, klotianidin) sorsáról a tervek szerint március 24-én szavaznak az uniós tagállamok.
A héten mutatta be a neonikotinoidok és más felszívódó növényvédő szerek hatásait vizsgáló nemzetközi tudóscsoport. Kiderült: ezen növényvédő szerek korántsem olyan hatékonyak, mint ahogy azt korábban gondolták – viszont a természetes ökoszisztémákat, a beporzó rovarokat károsító hatásaik miatt indokolt a betiltásuk.
A tudósok a tanulmányok alapján továbbá kiemelik, hogy a neontikotinoidok kiválthatóak számos vegyszermentes védekezési móddal is, anélkül hogy ez gazdasági károkat okozna.
Meghirdették a méhek napját és a tevék évét:
Napjainkban a beporzók jelentősége túlmutat a növényegészségen, mert egyúttal a környezeti veszélyfaktorok jelzőrendszereként is tekinthetünk rájuk, amelyek mutatják ökoszisztémánk állapotát. Komoly veszély les rájuk, a környezetszennyezés, a rovarölő szerek, a monokultúrák a mezőgazdaságban mind-mind csökkentik a számukat.
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége ezért tette május 20-át a méhek nemzetközi napjává.
A dátum a szlovén Anton Jansáanak állít emléket, aki a 18. században modern méhészeti módszereket fejlesztett ki szülőhazájában – áll a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közleményében.
