Minden, amit a propoliszról tudni akartál
Évezredek óta használják a népi gyógyászatban, külsőleg és belsőleg is alkalmazható csodaszer, és a méheknek köszönhetjük, hogy ismerjük. Bemutatjuk a propoliszt.
Mi is a propolisz?
A propolisz ragacsos, gyantaszerű, sárgásbarna színű anyag, amelyet a méhek gyűjtenek a fák rügyeiről, ágairól, levélnyeleiről, és garatváladékukkal keverik.
A propoliszban állítólag több száz anyag keveredik. Fő komponensei a gyanta, különféle balzsamok és viasz, ugyanakkor változó arányban tartalmazhat virágport, illóolajat, vitaminokat és nyomelemeket is.
Miért gyűjtik a méhek a propoliszt?
Az élővilágban semmi sem történik véletlenül, a méheknek tehát nyomós okuk van a propoliszgyűjtésre. Elsősorban védelmi célokra használják, ugyanis az antimikrobiális és antivirális tulajdonságainak köszönhetően tökéletesen alkalmas a kaptár fertőtlenítésére, sterilizálására. Így egyrészt a magas hőmérséklet (35 Celsius-fok) és a sűrű páratartalom mellett sem telepednek meg a méhcsalád egészségét fenyegető kórokozók, gombák és vírusok, másrészt a kaptárba tévedt rovarok és kisebb állatok azonnali bebalzsamozásával is távol tarthatóak a fertőzések.
A propolisznak más fontos feladata is van: ideális szigetelőanyag, amellyel a kaptáron keletkezett repedéseket, réseket tömködik be a méhek, így garantálva a méhcsalád biztonságát. A belső felületek és az új lépek sterilizálása szintén propolisszal történik.
A propolisz felhasználása az ókortól napjainkig
A propoliszt jótékony egészségügyi hatásai miatt már az ókori népek széles körben alkalmazták. Az egyiptomiak halottaikat balzsamozták vele, így akár évszázadokig konzerválták a testeket. Az inka gyógyászatban lázcsillapító szerként volt ismert. A görög és a római orvosok fertőtlenítő célzattal használták a szájbetegségek, a bőr és a nyálkahártya sérüléseinek kezelésére. Hivatalos gyógyszerként először a 17. században szerepelt londoni gyógyszerkönyvekben.
Európában az antibakteriális tulajdonságai miatt terjedt el a 17. és a 20. század között. A második világháború ideje alatt a szovjet katonai kórházakban étvágynövelő és a tüdőbetegségekre kifejtett pozitív hatása miatt a tuberkulózis ellenszerének tartották. A balkáni államokban elsősorban sebek, égési sérülések, torokfájás és gyomorfekély kezelésére alkalmazták.
A propolisz antioxidáns, antibiotikus és gyulladáscsökkentő hatásait a természetgyógyászat ma is széles körben kiaknázza. Szerteágazó felhasználása mind a megelőzésben, mind a már kialakult betegségek kezelésében segítséget nyújt a felső légúti fertőzésektől a sebgyógyulásig, az égési sérülésektől a herpeszekig számos dermatológiai és bakteriális, illetve víruseredetű betegségen át.
A kereskedelemben leginkább kapszulák, szájvizek, krémek és porok formájában jelenik meg. Méhészetünkben találkozhatsz vele a hatékony propolisz tinktúra jóvoltából, és a propoliszos méznek köszönhetően az ízlelőbimbóknak kedvező formában is.
Tárazz be idejében az influenzaszezonra egy kis propoliszos mézzel vagy tinktúrával, hogy ne fogjon ki rajtad semmilyen betegség! Válaszd a Bodó Méhészetet!
