Termékajánló
Fizetési megoldás
Hírlevél
Szavazás
Tetszik Önnek az új webshopunk?
Igen
Nem
A régi jobb volt
NAGYON szuper lett
Látogató számláló
0
1
9
9
6
9
7
Facebook oldalunk
Házhozszállítás

GLS

Olcsó.hu
olcso-hu
Az olcso.hu partnere a(z) bodomeheszet.hu
Shopmania

Látogassa meg a Bodomeheszet.hu webüzletet a ShopManian

Maxapro

Maxapró-Ingyenes-apróhirdetés

LEGO® webshop

LEGO® termékek széles választéka, új webshopunkban. Ne habozz nézz be hozzánk még ma. www.pluss-webshop.hu

Lego-webshop

Cylex oldalunk
Cylex vélemények
Összes vélemény
TOP termékek
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Naptár
2021. Szeptember
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
Blog
2021.02.05 13:30

A méhlakástól a méhkaptárig

A méhlakás gyűjtőnévként az üreglakó társas méhek lakhelyét jelöli. A méhek természetes környezetükben fák odvában és sziklaüregekben élnek, de az emberlakta területeken szokatlanabb helyeken, például falrésekben, postaládában és gumiabroncsokban is felbukkanhatnak.

Milyen a méhek számára az ideális otthon? Akárcsak mi, a méhek is népes családjuk befogadására képes, tágas környezetben érzik jól magukat, amely védett helyen található, a napsugarak hatására kellemes hőmérsékletet biztosít, és még bosszantó szomszédok (hangya, egér) közelsége sem fenyegeti az idilli állapotot.

 

Méhlakás-stíluskörkép a kezdetektől napjainkig

A méhészkedés kezdetben nem emelte ki a méheket természetes lakhelyükről, vagyis nagyrészt faodúban tartották őket, de az ókori Egyiptomban például agyagcsőbe telepítették a méhcsaládot.

Ha a méhlakások történetét a kasok megjelenéséig szeretnénk visszabontani, szintén az ókor környékén érdemes keresgélnünk. Az ókori görögök és a rómaiak szétszedhető kasokkal rendelkeztek, amelyek elődként már tulajdonképpen megágyaztak a szétszedhető kaptárak felfedezésének. Ennek ellenére a kasos méhészkedés még sokáig népszerű maradt, Magyarországon például 1936-ban a méhcsaládok 20%-a még mindig kasban lakott. A kasokat természetes anyagokból, hazánkban például gyakran fűz, fagyal vesszőjéből, szőlővenyigéből és szalmából készítették. A bortermelő vidékeken a bödönkaptár is elterjedt méhlakásnak számított.

Ha valaki méhészkedésbe kezd, a legfontosabb kérdés és befektetés, amiről döntenie kell, hogy milyen típusú méhlakást választ méheinek. A kasos méhészkedés hátrányait idővel felismerték, ezért használata egyre inkább háttérbe szorult, és ma már elsősorban olyan méhészeknek ajánlják, akik a méztermelés helyett a méheladásra koncentrálnának. Mézexportra tudniillik a kasos méhészkedés nem igazán alkalmas: egyrészt azért, mert nem keretre épülnek a lépek, tehát nem lehet lepergetni a mézet, másrészt azért, mert a lépekből kinyert méz az elválasztás hiánya miatt gyakran keveredik a fiasítással és a viasszal.

Hiába idő- és költséghatékony a kasos méhészkedés, a rajoztatáson és a méhszaporításon túl nem elég hatékony módszer, így a méztermelő méhészetek esetében a kérdés egyértelműen eldőlt a kaptárak javára. Az első újkori keretes kaptár egy ismeretlen nevéhez fűződik az 1600-as évekből. A keretes kaptárak építése terén áttörést jelentett a méhjárat felfedezése és megfelelő kialakítása. A méhjárat egy 7-15 mm közötti hézag a keretek és a kaptár fala között, amelyet a méhek számára közlekedés céljából szabadon hagynak. Ha ennél kisebb a rés, akkor a méhek a keretet a falhoz ragasztják, ha nagyobb, akkor viszont zugépítményekkel töltik ki a szabad teret.

A méhjárat feltalálása a 19. században új távlatokat nyitott a kaptárépítésben. Híres kaptárépítők: Kövesdi Szarka Sándor, aki bemutatta az első keretes kaptárt hazánkban (1843); Boczonádi Szabó Imre, a nagy keretméretű NB vándorkaptár feltalálója (1913); Langstroth lelkész az USA-ból, akinek a világ legelterjedtebb kaptárát köszönhetjük (1852) és Dzierzon sziléziai esperes-plébános, aki léces, majd később keretes, hátul kezelős kaptárával hódította meg a méhészet berkeit az 1850-es években.

Magyarországon az 1940-es évekig a hátsó kezelésű kaptár élte fénykorát, majd az 1950-es évektől kezdődően előtérbe kerültek az NB típusú fekvőkaptárak. Az 1970-es években jelentek meg a máig nagy népszerűségnek örvendő fél NB típusú, négyfiókos, alacsonykeretes rakodókaptárak. Az 1990-es években indult a Dadant-Blatt- és a Langstroth-kaptárak térhódítása.

 

A méhkaptárak típusai

Általánosságban a kaptárakat a méhcsalád méretéhez kell igazítani: értelemszerűen egy tágas kaptár a nagyobb családok számára is elegendő helyet nyújt, és több méz is fér el benne. A méhkaptár részei a fészek és a méztér, amelyeket célszerű anyaráccsal különválasztani, hiszen a mézszüret is gördülékenyebb, ha nem kerül a méztérbe fiasítás. Az évek során többféle kaptártípus ötlete megszületett, amelyek máig használatban vannak. Azzal kapcsolatban, hogy melyik a legjobb vagy leghatékonyabb, nincs konszenzus a méhésztársadalomban, hiszen más-más előnyökkel rendelkeznek.

 

A legelterjedtebb kaptártípusok

  1. Aszerint, hogy a méhész hol nyitja fel a kaptárt:
  • hátsó kezelésű – Lépre nyílónak is nevezik, ami azt jelenti, hogy a lépjei lapjukkal a kaptár ajtaja és a kezelő méhész felé néznek.
  • felső kezelésű – Lehet álló vagy fekvő. A felső kezelésű állókaptár egymásra helyezett szakaszokból van megépítve, népszerű elnevezése a rakodókaptár. A felső kezelésű fekvőkaptár lépei elhelyezkedhetnek egy sorban és két, egymás mögötti sorban is.
  1. Alakja és mézkamrájának helyzete szerint:
  • állókaptár – Keretei egymás felett két vagy több sorban helyezkednek el; a mézkamra helyzete változhat: lehet felül vagy alul.
  • fekvőkaptár – Vízszintesen fekvő, láda formájú méhlakás, amelynek lépei egymás mellett sorakoznak; mézkamrája lehet oldalt vagy hátul.
  1. A röpnyílás helyzete és a lépek iránya szerint:
  • hideg építményű – A lépek éllel néznek a röpnyílás felé; előnye a jobb szellőzés, és megkönnyíti a méhek közlekedését.
  • meleg építményű – A lépek lappal néznek a röpnyílás felé; segíti a hőgazdálkodást.

 

A kaptártípusok közül említésre méltó a vándorméhészkedésre tervezett vándorkaptár, amelyben a lépek rögzítve vannak. A különböző rendszerű kaptárak készülhetnek vándorkaptárnak is, ugyanakkor nem mindegyik típus alkalmas erre.

A rakodókaptár egymásra helyezhető fiókokból áll, így könnyen bővíthető vagy szűkíthető egy új fiók hozzáadásával, illetve egy régi elvételével.

A különleges lapozókaptár lépjei a könyv lapjaihoz hasonlóan forgathatók.

 

Amennyiben a méhkaptárak történetén kívül az is felkeltette az érdeklődésedet, hogy milyen kincsek lapulnak a méhkaptárak mélyén, itt az idő, hogy megkóstold méhpempőnket, ami csodákat tesz az egészségeddel! Tekintsd meg méhpempő árainkat, és add le rendelésed még ma!