Méhészet, és ami mögötte van
A méhészkedésről kevés információt találni az újságokban vagy az interneten – pedig sokakat érdekel, hogyan is zajlanak a méhészek mindennapjai, hogyan készül a lépes méz, a propolisz tinktúra vagy a mézes-levendulás szappan. Visszatérő kérdések még: hogyan maradhatnak fenn a méhek, milyen lépéseket tehetünk a védelmük érdekében, a méhpempő hatásai valóban kimagaslóak? Ha lejjebb görget, számos dologra választ kaphat, ami a méhészkedéshez és termelői munkásságomhoz kapcsolódik. Olvassa el a velem készült interjút!
- Mióta foglalkozol méhészkedéssel?
Édesapám 1985 óta foglalkozott méhészkedéssel. Lényegében azóta én is ezt csinálom, csak ma már az édesanyámmal és a kedvesemmel karöltve. - Miért ezt a pályát választottad, mi tetszett meg benne?
Gyerekkoromtól kezdve követtem a szüleimet, rész vettem minden méhészeti vándorláson – mindenhol jelen voltam, ahol a szüleim segítségre szorultak. Édesapám korán elhunyt, így nem volt más választásom, átvettem élete munkáját. Nemcsak azért, mert megélhetést biztosít, hanem mert ez az örökségem. Nem utolsósorban szeretek méhészkedni, semmi pénzért nem válnék meg a méheimtől. - Hogyan telnek a mindennapjaid?
Változó, hiszen minden nap és minden év más az időjárás tekintetében. Nagy általánosságban elmondható, hogy mindig az időjáráshoz alkalmazkodom, és persze a méhekhez. 2-3 hetente átnézem a teljes állományt, kitakarítom őket. Ha viaszmaradványt találok bármelyik kaptárban, vagy betegséget észlelek, azt mindenképpen begyűjtöm, ill. kezelem. Emellett megnézem, hogy elrajzott-e a család, és megvan-e még a méhanya. - Jelenleg hány méhcsaláddal dolgozol?
Jelen állás szerint több mint 150 méhcsaládunk van – Nagy Boconádi kaptár. - Mennyire befolyásolja az időjárás a munkádat?
A rossz időjárás a méhészek és a méhek ellensége, főleg virágzáskor. Szokták mondani, hogy a májusi eső aranyat ér. A mezőgazdaságnak lehet, de a méheknek nem tesz jót sem a szél, sem a vihar, sem az eső. Számukra a párás, 20-30 fok közötti levegő az optimális. - Van úgynevezett „uborkaszezon” egy méhész életében?
Hát nem mondanám. Nyáron a méhekkel kell foglalkozni, télen meg háttérmunka zajlik: keretkészítés, műlépkészítés, az egész éves munka összesítése, stb. Kora tavasszal szakítunk időt a pihenésre. - A méhszúrás mindennapos? Téged hányszor szúrtak meg?
Az idény végétől az idény kezdetéig a méhek nem szúrnak, közben azonban igen. A napi 2-5 szúrás átlagos. Ha a pörgetéshez csak méhészsapkát húzok, meg pólót és rövidnadrágot, akkor 70-130 szúrás is előfordulhat. De megszoktam, hiszen három évtizede foglalkozom méhekkel. Ennek ellenére előfordul, hogy olyan helyen találnak el, hogy pár percre le kell ülnöm, de a fájdalom hamar elmúlik. - Te magad is fogyasztasz mézet, méhpempőt?
Igen, bár a méhpempő ízét nem szeretem, a mézét annál inkább. Kávét például csak utóbbival iszom már évtizedek óta. A cukrot is mézzel helyettesítjük a sütés-főzés során. - Milyen termékeket forgalmaztok? Van köztük személyes kedvenc?
A mézek közül akácot, virágmézet, vegyeset, napraforgót, hársmézet, ámor akácot és repcét. Ezeken kívül propolisz tinktúrát, virágport, méhkenyert, nyers lépet és lépes mézet is kínálunk vásárlóinknak. Méhpempő rendelésre is lehetőség van webshopunkban. Személyes kedvenc nincs, mert rengeteget kóstolok a pörgetések alkalmával. - A méhpempő valóban annyira egészséges?
Igen, személyes tapasztalatom. Sajnos májbetegségem van, amit a méhpempő rendszeres fogyasztása 100%-ban kordában tud tartani, és ez a véreredményemen is látszik. Édesanyám szintén napi két alkalommal fogyaszt méhpempőt – bár az ízéért ő sem rajong, a járásban sokat segít neki. - Tulajdonképpen mi az a propolisz tinktúra?
Évekig tudnék a propoliszról regélni, de a lényeg: ezt az anyagot a méhek a kaptár réseinek betömésére, a keretek összeragasztására, illetve fertőtlenítésére használják. Ha például bemászik a kaptárba egy nagyobb rágcsáló, bevonják a testét propolisz tinktúrával, így az nem tud lebomlani, ergo nem terjeszt betegségeket sem. Csodaszernek is nevezhetjük, mert nehezen oldódik: mi etanolt használunk a benne rejlő anyagok kiáztatására (30 napig ázik). - Szerinted mi történne, ha a világ méhek, és ezáltal méz nélkül maradna?
Einstein is megmondta: ha a méhek eltűnnek, azt az emberiség csak néhány évvel éli túl. Gondoljunk csak bele a virágok, és a termőnövények beporzásáért 95%-ban a méhek felelősek. Ha a takarmánynövényeket nem porozzák be, nem lesz termés, nem lesz mit enniük az állatoknak és az embereknek. A méhek pusztulása végzetes láncreakciót indítana el, csak mesterséges élelmiszereken élhetnénk. - Te milyen lépéseket teszel a méhek védelmének érdekében?
Nem szemetelek – az a legrosszabb, amit a méhek ellen tehetünk. Igyekszem a méheket szaporítani, a szemetet pedig összeszedni, és harcolni amellett, hogy mások is így tegyenek.
